Meglátszik, hogy figyelemmel kiséritek az online hirdetési felületeket, mert az utóbbi időben megszokottnál jóval többen megjelentetek ezen a próbán. Ugy látszik az össztámadás eléri a hatását, hiszen ez nemcsak a blognak, hanem Anna e-mailben irt felhivásának is köszönhető. Na azért még nem dőlhetek hátra, tehát továbbra is buzditok mindenkit, hogy hagyjátok otthon a gondokat és gyertek próbára, mert mindjárt itt lesz az a julius és a buszon zötykölődve nem kényelmes Orbánt tanulni...

Azon tünődöm, mikor érik be a gyümölcs. Hétről hétre magyarázza Anna a beéneklések során, milyen gondolkodással könnyithetünk a torkunkon, és mi ezt minden szerdára elfelejtjük (tisztelet a kivételnek). Pedig csupa szépre kell gondolnunk, pl. elképzelhetünk egy 500 km/h-s sebességgel közlekedő légpárnás vonatot, amely a föld felett suhan mondjuk Svájcban. Ha megvan a gondolat, máris könnyebben jönnek elő a szépen formált hangok. Ez a valóságban is igy van, amint Anna eszünkbe juttatja, azonnal könnyebb minden... Meg aztán, hogy melyik magánhangzót honnan szedjünk elő. Mikor erre figyelmeztet, rögtön látjuk belülről a folyamatot és ez hallatszik is.

Ezen az estén egy régebben énekelt Eben darabot vettünk elő, De Angelis a cime. Hát nem hangzik még angyalian... de eléggé egzaltált a ritmusa, és talán annak is köszönhető... mint kiderült, 20. századi szerző, hát az élet viharai megtéphették őt a darabjával együtt. Különös tapasztalat, hiszen ezt már előadtuk szereplésen, aztán erről is kiderült, hogy nagyonis van mit finomitani rajta.

Eben után az Orbán Laude következett. Mondhatni, hogy eljutott abba a fázisba, hogy képesek vagyunk végigénekelni (na nem előadásszerü szinvonalon), és igy szinte egybeforrva, hirtelen értelmet kaptak a részei. Az összes jelenlevő kórustag találkozott már egyes soraival, igy tudtunk szárnyalni a tanulással, és mostmár meglátszik rajta, hogy egyszer majd tisztességesen elő fogjuk tudni adni.

Végezetül Victoria: Domine, non sum dignus c. müvét gyakoroltuk. Hát már erre is kezdünk méltók lenni, és egyszer majd a lelkünk is meggyógyul talán attól a tudattól, hogy rendesen megtanultuk. Kezd összeállni, és igazán szépen és harmonikusan szól. Jelzem, mint korábban is tettem már, hogy sokkal énekelhetőbb, mint a másik Victoria volt, igy ha valaki még habozna, hát emiatt ne fájjon a feje, hanem jöjjön megtanulni!

Társadalmi életünk szempontjából is fontos volna, hogy gyertek próbára, mivel fel kell állitanunk egy "bizottságot" akik majd képviselik a kórusunkat a feljebbvalóknál, de meg kell beszélnünk, hogy mit akarunk egyáltalán, és azt hogyan. Mert lehet képviselni 6 embert is, csak utána majd a többi 10-nek nem fog tetszeni amit kiagyalunk mindannyiunk képviseletében. Meg aztán a jövő generációja is kicsi még, sőt egy részük meg se született, nem tudunk még számitani rájuk, kénytelenek vagyunk a jelenlegi emberanyagra alapozni a közeli jövőnket. Ugyhogy segitsetek légyszi!!!

Gyertek minél többen jövő szerdán!

Addig szép napokat Nektek remélem hamarosan valóban tavaszodik majd és előkerültök.

Melinda

Igazán sajnálhatja, aki elmulasztotta a tegnap estét velünk tölteni, mert ilyen alkalom csak szökőévben egyszer van, mivel pont szökőnap volt tegnap. Plusz a lányom is ott volt, aki- bár látszólag rajzolt és fütyült az egészre- beszámolót tartott az itthon maradt férfiaknak, és ebben az első emlitendő a megjelentek pontos száma volt.

Kis prózával kezdtünk, a kórusok gyülése és az őszi fesztivál volt a téma, de mindannyian kellenétek hozzá, hogy megfelelően képviselhessük az érdekeinket.

Aztán rátértünk az éneklésre, és összeraktuk a Victoriát, egész szépen szólt. Ezt az Orbán: Laude követte (Emesének ez tetszett a legjobban), amit viszont nem illesztettünk össze, pedig már ugy belejöttünk! Na majd a jövő héten. Végül elővettük a Britten: This little Babe tételét, amit a szöveg hátrafelé memorizálásával gyakoroltunk, majd az este csattanójaként végig is énekeltünk, méghozzá zongorával.

Közfelkiáltással meg kellene szavazni, hogy kibővitsük nőikarunkat a tagok gyermekeivel, mert lassan többen lesznek mint mi. Érdekes szinfoltja lenne a fellelhető müvészeti csoportoknak, nem gondoljátok? Vagy lehetnénk családi kórus, férjekkel is kiegészülve. Más módját nem látom jelenleg a tagtoborzásnak, pedig tevékenykednünk kellene ezen a téren, mert hamarosan szülési szabadságra mehet a kórusunk.

De egyelőre az érintetteknél pocakban a baba, ugyhogy gyertek!!! Ráadásul kitavaszodott, ez meghozza majd a kedveteket is!

Szép napokat Nektek!

Melinda

Ez a szerda este is nagyon ütősre sikeredett. Mivel többen késtünk, a beéneklést rögtön a Victoria darabbal kezdtük, mivel ennek hangfekvése pont megfelel bemelegités céljára. Ez egy nem tul nehéz darab, de azért vannak érdekes és figyelemreméltó részletei ott a közepe táján. Kiscsoportos felzárkóztatásban különben is nagyon hatékonyan megy a tanulás, ugyhogy mondhatni, ezt a darabot meg is tanultuk, akik ott voltunk.

A másik gyakorolt mü az Orbán: Lauda volt, kiderült róla, hogy tartogat némi meglepetést. Már tanuljuk jópár hete, amiből én személy szerint egyet elmulasztottam, de állitom, nemhogy könnyebb lenne, hanem egyre nehezebb. Ráadásul mindig kiderül egy-.egy apró részletről, hogy nem is ugy van, ahogy hittük,stb. Persze nem is Orbán lenne, ha nem volna ilyen nyakatekert... Csak annyiban hasonlit bármelyik korábban tanult Orbán- darabhoz, hogy nehéz, de gyönyörü hangzásu mű ez is. Végül elénekeltük az elejétől a végéig, de több helyen ugy éreztem, tök véletlenül sikerült eltalálnom a belépést. Szóval van még mit csiszolni rajta, és még azt sem mondhatom, hogy minden hangot ismerünk már benne. A matematikai nehézségekről meg már nem is beszélek... Szerintem az okozza  a legtöbb bajt, nőként minden bizonnyal eleve diszkalkuliások vagyunk (vagyis én biztosan!)

Jövő szerdán mindenkit várunk! Hivatalosan is végéhez közeledik a tél, ugyhogy elő a tavaszi jókedvvel, és gyertek!

Melinda

Szerda helyett rendhagyó módon pénteken gyűltünk egybe, sajnos elég kevesen ezuttal. Ennek ellenére nagyon hatékonynak éreztem ismét a próbát.

Miután tuljutottunk a beéneklésen és hangunk siklott a légmatracokon, nekiláttunk a Lauda tökéletesitésének. Igy többedik nekifutásra sem mondható egyszerü darabnak, tehát megérné ha mindannyian behatóan foglalkoznánk vele. A végeredmény egy nagyon különleges hangzásu és modern mü lesz, ugyhogy ébredjetek fel, vége a télnek, és gyertek megtanulni!

Elkezdtünk egy uj darabot is, Victoria Domine, non sum dignus c. müvét, ami ugyan erősen emlékeztet a másik Victoriára, de azért óriási a különbség, ugyanis énekelhető hangterjedelemben irta, és ez minden szólamra igaz. Azonkivül nem is olyan nehéz mint az elődje volt... egyszóval érdemes rá, hogy profin megtanuljuk!

Zárófejezetként a Britten Deo Gracias-át énekeltük, aztán véget is vetettünk a próbának, hogy átadhassuk magunkat egy profi koncertnek, melyet többen a Honvéd férfikar miatt akartunk megnézni. Blogunk nem a véleménynyilvánitás helye, igy erről majd máshol...

Jertek, énekeljünk együtt szerdán is!

Melinda

Ezen a szerda estén is lehettünk volna többen... de majd egyszer biztos addig olvassátok a szemrehányásaimat amig megjelenik mindenki. Azért ne vegyétek a lelketekre nagyon, mert tudom hogy mindenkinek ezer baja van. Ezért is lenne jó ha jönnétek, mert az éneklés kikapcsol, megnyugtat, és feledteti a bajokat. Próbáljátok ki!

Folytattuk a Lauda tanulását, szólampróba is volt. Hát elég nehéz darab! Csak küllemre tünt könnyednek, ahogy az ember belemélyed, rájön, hogy nagyonis nehéz! Igaz, ha matek szakkörre is járnánk, biztos többre mennénk vele, mert itt is folyamatosan számolni kell a szüneteket, és van amikor meg nincs is benne, szóval megtekerte rendesen Orbán. Annyira belejöttünk, hogy szinte nem is próbáltunk mást. A próba végén kicsit elővettük Britten 8. tételét, ami szintén nem egyszerü rész, csak annak látszik. De hátborzongatóan gyönyörü! Érdemes meghallgatni a youtube-on, ha van időtök.

Jövő héten nem szerdán, hanem pénteken lesz próba, és 5-kor kezdődik, tekintettel az aznap 7 órakor kezdődő Honvéd kórus koncertjére. Aki csak tud, jöjjön a próbára, mert a gépezetet beinditjuk és megszerezzük a prevezai uthoz szükséges pénzt, ugyhogy vehettek uj fürdőruhát lányok! Valamint kinéz május körül kb 2 koncert is, amin ki kéne tennünk magunkért. Egyelőre ennyit lehet tudni az év első feléről.

Mindenkinek szép hétvégét, menjetek korcsolyázni, szánkózni, hiszen nem ette meg még a kutya a telet! Közben gondolhattok arra, milyen forróság vár ránk a nyáron, és mindjárt nem fojátok ugy bánni, hogy fáztok!

Melinda

Melinda sajnos nem tudott ott lenni a múlt heti próbán. Áginak köszönjük, hogy összefoglalta mi is történt:

"Melinda helyett már megint én...
Kevesen voltunk. Anna elmorfondírozott azon, hogy miért csak akkor jár próbára a kórus, amikor már a körmünkre ég a feladat? Persze mindig kivágjuk a rezet, mert ügyesek vagyunk és tehetségesek, de mit lehetne kihozni ebből az "anyagból", ha lenne ideje beérni a munkának...! (Nem Annát idéztem, saját meglátás.)
Beszélgettünk a Kultúra Napi jelenlétünk visszhangjáról, és Kun Kati élménybeszámolót tartott a Fellegi koncert előtti eseményekről. A mi produkciónkban a legjobb talán az volt, hogy (végre) felszabadultan énekeltünk. Nem volt görcs, akarás - jól éreztünk magunkat a bőrünkben a műsor alatt.
Alkalmazkodva a kisgyerekesekhez, rövid szólampróbát szántunk az Orbán Laudára, és felelevenítettük a Britten 10. tételét (Deo Gracias). A ritmus nem egyszerű, és hol van még a szöveg...! Egyébként a Laudában is vannak komoly odafigyelést igénylő ritmusok. Úgyhogy gyertek, mert ezek nem olyan művek, amit első hallásra meg lehet tanulni!
Szép hétvégét!"

A szerda esti szeánszok ismét uj fejezethez érkeztek. Feladataink egy része lezárult, most fel kell készülnünk egyrészt a prevezai kórusversenyre, valamint a cd folytatására is. Tegnap mindkettőből izelitőt kaptunk, ráadásul Anna ismét sziporkázott a beéneklés alatt (biztos elolvastad a mult heti "kritikát", smile).

Jó érzéseinket megalapozta, hogy dicséretet kaptunk a vasárnapi talpraesett és szép éneklésünkért. Felsőbb körökben is nagyon meg voltak elégedve velünk (ez persze nem meglepő, az lenne a baj, ha mást mondtak volna).

Szebbnél szebb müveket gyakoroltunk, ott volt a Britten 1. meg a 10. tétele, "Deo, Gracias!!!" Aztán elkezdtünk (vagy folytattuk?) egy csodaszép Orbán darabot, Lauda a cime, gyönyörü hangzásu izgalmas darab. Ez nyilván Prevezába megy majd (velünk, reméljük). És előbányásztuk a jó öreg Csesznokov 109. zsoltárját (remélem jól irom, emlékezetből megy, mivel a kottáját még nem szedtem elő). Zoli azért alapos munkát végzett annak idején, mert egész jól a fejünkben maradtak még a dinamikák is. Már csak klónozni kéne hozzá magunkat, hogy ugy 4-5x-ös darabszámban legyünk, akkor szólna igazán. Juliusig van időnk még, hogy ez is sikerüljön. Akinek ez nem megy, az "HOZZON MAGÁVAL MÉG 1 EMBERT"

Kedves Hölgyek, jövő szerdán találkozunk, tessenek jönni, hiszen a maci is hamarosan próbát tesz, mutassatok jó példát és bujjatok ki a barlangotokból!

Szép napokat Nektek!

Melinda

A Magyar Kultura Napjáról Százhalombattán is megemlékeztek a Barátság Kulturális Központban. Ennek keretében többször is alkalmunk volt megszólalni.

Elsőként székelyföldi festők kiállitásának megnyitóján, Bartók: Ne hagyj itt, és Leánynéző c. müvét adtuk elő, a szép számmal megjelent közönség láthatóan élvezte énekünket, egy idős hölgy pl. a Ne hagyj itt-nek a szövegét biztosan ismerte.

Takács Péter megnyitójában részletesen ismertette a kiállitott müvészek munkásságát, ezáltal nemcsak a festményekről, hanem a festőikről is sokmindent megtudhattunk.

A megnyitó után átvonultunk a szinházterem előtti részbe az emeletre, és amig a földszinten a Forrás táncosainak szólt a talpalávaló, mi megpróbáltunk odafent a népzenére Kodályt és Bartókot énekelni. Ez sikerült is, igazán szépen és tisztán énekeltünk, a zavaró körülmények ellenére, ugyhogy ezentul lazán tudunk majd venni bármilyen hangzó akadályt. Elénekeltük Kodály: Villő, és Egyetem-begyetem c. müvét, Bartóktól a Ne hagyj itt, Resteknek nótája, Leánycsufoló, Leánynéző szerepelt a repertoárban. A dalokat több kis blokkban adtuk elő, és némelyik többször is elhangzott. Egészen 7 óráig, Fellegi Ádám hangversenyéig énekeltünk, mivel a közönség megérkezett 5-10 perccel 7 óra előtt, és ezt nem hagyhattuk ki. A Resteknek nótájával bucsuztunk, Anna szerint azért, mert ugyis vasárnap volt.

Megint bebizonyitottuk, hogy magas szinvonalu a kórusunk, köszönjük Anna, hogy ilyen igényesen tanitasz minket!

Hölgyek, szerdán LESZ próba, mert olyan gyorsan itt lesz az a Preveza, hogy hamarosan arra ébredünk, hogy már ott is vagyunk! Addig meg nem árt felkészülni a versenyre, ugyhogy MINDENKIT VÁRUNK!!!

Szép napokat Nektek!

Melinda

Ugy látszik még mindig többen a téli álmot választjátok a próbák helyett... Na jó, gondolom a hiányzóknak más fontos elfoglaltsága volt, de azért a fellépés előtti utolsó próbát erősebbnek hittem...

A jelenlévők is félszendergésben töltötték az időt, Anna szokásos instrukciói szinte elmaradtak a beéneklés során. Biztos a közelgő feladatra koncentrált jobban.

Áttekintettük az előadandó darabokat, kivéve a Kocsárt. A próba végén felüdülésként visszatértünk Brittenhez, a Wolcum, Yole tételt énekeltük át.

Végül abban maradtunk, hogy a Szerelem emléke csak nekünk marad emlék és a közönség majd máskor hallhatja. Viszont parádés, pergő és magyar lesz minden mü amit előadunk majd. Hogy mikor és milyen sorrendben, azt még Anna sem tudja, de majd lesz valami, legalábbis az alábbiak:

Bartók: Resteknek nótája

           Ne hagyj itt

           Leánycsufoló

           Leánynéző

Kodály: Villő

           Egyetem-begyetem

Vasárnap 1/2 5-kor találkozunk a 4-es teremben, fekete pompában nyaklánccal szinesitve (és több-kevesebb arcfestékkel)

Addig vigyázzatok a hangotokra, itt a nyavalyák ideje, de azok minket elkerülnek természetesen.

Melinda

Boldog Ujévet kivánok ezuton is mindenkinek!

Ezévi első próbánk meglehetősen álmosra sikeredett, amit bizonyára az emberiség téli álmának hiánya okozott. Mivel sajnos nem rendelkezünk 2-3 havi szabadsággal hogy csendesen kivárhassuk a tavaszt, mindenkit értesitek, hogy a munkát ujult erővel megkezdtük.

Január 22-én a Magyar Kultura Napja alkalmából  mi is megmutatjuk mit tudunk, erre készülünk.

A pontos müsor még nem biztos, azt hiszem, de magyar szerzők müveivel fogunk fellépni, melyek közül a következőket gyakoroltuk:

Bartók: Ne hagyj itt

           Resteknek nótája

           Leánynéző

Kodály: Egyetem begyetem

és a Szerelem emléke, aminek nem szedtem még elő a kottáját és szégyenszemre nem tudom a szerzőjét.

Nehezen jöttünk bele az éneklésbe, most valahogy nem ment ugy ahogy kellett volna, pedig igazán jó hirrel kezdődött az év, ami fel kellett volna dobja a hangulatot. Mivel a prevezai kórusverseny elérhető közelségbe került. Van még ugyan egy-két akadály, de ez szerencsés év lesz és egészen biztos hogy megugorjuk és kijutunk.

Tehát innen üzenem minden kedves olvasó üzemmódu látogatónknak, hogy a terem minden szerdán nyitva áll 6 órától 1/2 9-ig (kivéve jövő hét, mert akkor pénteken lesz a próba), és várjuk a bátor jelentkezőket, ujakat és ujrakezdőket, gyesről visszatérőket, akik szeretnének egy jó csapatban igényes müveket magas szinvonalon megszólaltatni.

"Ó jertek énekeljünk (kánont mert az olyan vig!)"

A jövő héten a próba PÉNTEKEN lesz, ne felejtsétek el! Gyertek Lányok!

Addig mindenkinek szép napokat és legalább éjszaka nyugodt téli álmokat kivánok!

Melinda

Rendhagyó próba, rendhagyó bejegyzés..foglalhatnám röviden össze hisz szerény személyem próbálja pótolni Melinda mindig tökéletes összefoglalóit :)

Időpont: 2011.December 14. szerda

Helyszín: Százhalombatta, lánykori nevén csak egyszerűen BMK néven futó kultúrközpont

Kedzés: 18.00

Esemény: Chorus Matricanus karácsonyi buli

Részletek: Volt ott minden...eszem-iszom, dínom-dánom, rég nem látott kórustagok, akinek élménybeszámolójának minden egyes szavát úgy ittam, mint Nóri apukájának borát, mely igencsak finomra sikeredett. (Innen szeretnék még egyszer az édes, az eredeti szőlő ízét teljesen megőrző nedűért köszönetet mondani.) Valamint azért a sok, különleges finomságért is, amelyet fáradtságot és energiát nem kímélve kórusunk tagjai a terülj-terülj asztalkámra varázsoltak.

Azonban kedves olvasó nehogy azt hidd, hogy csak evésről-ivásról szólt a szerda este! Két nagyon szép karácsonyi dal is felcsendült, melyet a jelenlevő apróságok szájtátva, cumit kiköpve valamint utódöngicsélve hallgattak.

De hogy a jövőről is essen szó első próbánk 2012. január 4-én lesz. Gyertek, gyertek hisz alig pár hetünk lesz, hogy felkészüljünk a január 22-i koncertünkre.

Addig is mindenkinek kellemes ünnepeket, sok-sok boldog percet és egy fergeteges év végi óév búcsúztatót kívánok. Ölelés, puszi, dzsingel belsz és ami a fa alá befér....

  Ugy látom, mégis elfáradtatok a maratoni éneklésben vasárnap, mert ezuttal bizony kevesebben voltunk, mint a szokásos létszám. Pedig, ha eljött volna mindenki, akkor meglepő felfedezést tehettetek volna. Ugyanis lassan visszatérünk a "rendes" kerékvágásba, amit a változatosság fémjelez. Bár az expandert még mindig nyikorogva huzzuk, azért csak megkönyörült rajtunk Anna, és elővettük a kedves régi dallamokat.

Karácsony közeledtével először egy sasoknak szánt kottával ismerkedtünk meg, egyéb állatfaj és mi emberek sem igen tudjuk elolvasni ugyanis, annyira kibabrált vele a technika ördöge. Pedig ha nem titkolná annyira a bájait, akkor gyönyörü dallam és szöveg lenne kiolvasható. Igy szinte hallás utján tanulgattuk ezt a szép éneket Szüz Máriáról. Tavaly hallottuk a karácsonyi ünnepünkön, most pedig mindannyian fogjuk énekelni(cime az nincs neki).

Elővettük az Ave Verumot is, ez most kissé döcögve ment, tul magasnak irta néhány hangját Fauré, ugy a 70%-át neki.

Ha már bemelegitettünk, átismételtük az Üdvözlégy Istenszülő Szüzet is, de azzal is ugy jártunk, hogy állásában nagyon magas lett.

De hogy legyen sikerélményünk is, visszakaptuk a Britten darabot, a There is no Rose és a This little Babe szerepelt. Minden ellenkező hiresztelés ellenére a szöveg (némi tájszólással tarkitva) egész gyorsan megy már. Van remény arra, hogy olyannyira megtanuljuk ezt a müvet, hogy majdan ismét elmerészkedhessünk vele egy cd felvételre. Részemről állok elébe!

Kedves Lányok, a jövő szerda a kötetlen pihenés és beszélgetés jegyében zajlik majd, várhatóan meghitt karácsonyi ünnepünk lesz az egész évi kitartó munka után. Batyus jellegü estére készüljetek, enni-innivalóval gyertek, mindenkit szeretettel várunk a szokott időben és helyen. Én sajnos előre láthatólag nem leszek ott, vagy csak a végére fogok beesni, a kislányom hasonló jellegü elfoglaltsága miatt. Ha igy történne, akkor ezuton kivánok mindenkinek békés, boldog Ünnepet, azzal akit szeret, aztán meg Boldog Ujévet, és jövőre ujult erővel hasznos próbákat, gyönyörü dallamokat és szép sikereket!

Addig is szép napokat Nektek!

Melinda

A CD felvétel miatt idén sajnos már nem maradt időnk, energiánk felkészülni és megszervezni a karácsonyi koncertünket.

De mivel nem telhet el Advent karácsonyi koncert nélkül, így mindenkit várunk az alábbi szép rendezvényre, ahol sok, kedves kórustársunkkal is találkozhattok.

Várunk mindenkit sok szeretettel!

Bizonyára mindenkiben munkált egy kis zabszem, mert ezen a borongós vasárnap délutánon a hirdetettnél jóval korábban érkezett a kórus, még a parkolási nehézségek ellenére is.

A hatékony beéneklés után kezdetét vette az, amire annyit készültünk, A FELVÉTEL. Teltek az órák, egymás után énekeltük fel a tételeket, persze a legnehezebbnek itélt Sanctussal kezdve. Anna stratégiája az volt, hogy először felvettünk egy tételt végig, kiment, meghallgatta, visszajött a hibajegyzékkel, és kezdtük előlről, többször ismételve. Aztán ugy a 6.-8. ismétlés után megegyeztek karnagy és Anna, hogy majd összevágja a hangmérnök.

Igy a tervezettnél végül fél órával hamarabb végeztünk.

A délután embert próbáló volt, de mindannyian becsülettel helytálltunk. Nagyon nehéz volt a hiba ismeretében ugy megismételni egy-egy szakaszt, hogy ne essünk ugyanabba a hibába, és ez nem is mindig sikerült, de végül mégis jó lett.

Én nagyon jól éreztem magam a felvétel közben. Nem gondoltam arra, hogy ez most itt egy sorsdöntő esemény, énekeltem a lehető legjobbat nyujtva. El tudtam engedni magam, sőt azt éreztem, hogy a kórus megint azt hozza, amit mindig lehet tapasztalni a fellépések során, hogy ugy össze tudjuk kapni magunkat. Ez most is igy volt, és közben nem a feszülést éreztem, hanem a hangok szép ivelését, a harmonikus megszólalást.

Közben azt is gondoltam, amit biztosan Ti is megfogalmaztatok magatokban, hogy bizony ez olyan emlékünk lesz, amit majd unokáink is meg tudnak hallgatni, és büszkén mondhatják, hogy "ezen a lemezen a nagymamám énekel".

Azt kivánom Nektek, hogy ez tényleg igy legyen, hogy olyan anyag birtokában legyen ez a kórus, ami valóban minőségi, meghallgatható szinvonalu előadás.

Köszönettel tartozunk Neked, Anna, mert a Te igényes, alaposságra  törekvő lényed hozza ki belőlünk a minőségi munkát. Ugy érzem, jelentős állomásához érkezett a kórusunk, és kiváncsian várom a folytatást.

Ja, a soron következő folytatás szerdán következik, kedves Lányok! Nem elfelejteni, hogy VAN szerdán próba, a szokott időben találkozunk, és mindenkire számitunk!

Melinda

Azon gondolkoztam, mit is irhatnék most erről a próbáról (na nem a gondolkozás miatt jelentkezem később a szokásosnál). Az eltelt közel 3 hónapban annyi mindent lejegyeztem Orbán miséjéről, hogy azt már ragozni nem lehet. Előlről-hátulról tudjuk már a tételeket, hangonként, ütemenként, sőt egészben is, mégis van egy olyan érzésem, hogy még mindig lehetne finomitani rajta. Persze ez mindennel igy van, ezért jó, ha van egy határidő, amikor meg kell szólaltani és kész. És abban a pillanatban kell apait-anyait beleadni, eszünkbe jutni mindennek, ami instrukciót kaptunk hozzá.

Ugy érzem, hogy ez sikerülni fog nekünk vasárnap, és emlékezetes felvétel születik. Tisztán, szépen fogunk énekelni advent 2. vasárnapján, mint az angyalok, ahogy méltó hozzánk. Anna minden elképzelését megvalósitjuk, amit beleálmodott ebbe a mübe. Dalunk szépen, csengőn szól majd, (mint a 7 kecskegida anyukájáé a mesében- hajrá anyukák!) és 30-40 év mulva az unokáink is élvezhetik maradandó alkotásunkat.

Legyünk nagyon pontosak vasárnap, hogy jól indulhasson a délután, és minden flottul fog menni, meglátjátok! Addig is vigyázzatok a hangotokra, mert mindenkire szükség van!

Szép napokat Nektek!

Melinda

Hát nem mondhatnám, hogy nagyon ráizgultok a cd felvételre, mert bizony több olyan hiányzó is volt tegnap, akiről nem tudtuk hogy miért nincs velünk. Viszont mi, bátrak és erősek megint hasznos estét tölthettünk az Orbán mise társaságában.

Ez a próba abban hordozta különlegességét, hogy mind a négy tételt végigénekeltük, bár többször is leragadtunk bizonyos részleteknél. Ilyen például a szerencsétlen Sanctus tételnek az {"iiiiin excelsis"} kifejezése (remélem tetszik a kapcsos zárójelem, amit hosszas keresgélésre találtam meg). Gondolkoztam egy kicsit a dolgon, de még mindig nem sikerül, zárójel ide vagy oda. Egyszerübb lett volna valóban zárójelbe tenni és kihagyni a darabból, mert a magánhangzója meg a hajlitás miatt olyan mintha a macska farkára lépnék. Nem hajlik ugy ahogy kellene, csak visit. Lehet hogy tényleg el kéne engedni...

A többivel viszont szerintem már egész jól boldogulunk, na jó még egy kicsit az Agnus Dei szoprán inditása döcög, de ez áthidalható. Legegyszerübb lenne, ha az éles felvétel előtt gyakorolnánk párszor ezt a belépést, és akkor egyszerre menne.

Asszonyok és Lányok, egyetlen próbánk maradt a vizválasztóig, amit nagyon ki kéne használnunk, főleg az összhangzás megteremtésére, de ez csak akkor megy, ha tényleg, mindenki ott van. Tehát a feladat: GYERTEK!!!

Addig is gyakoroljatok otthon, van segitség, youtube, cd, kinek amije van vegye elő mert erkölcsi kötelességünk, hogy valami pazar dolgot nyujtsunk a felvételen!

Mindenkinek szép napokat!

Melinda

Ezen a héten rendhagyó módon nem szerdán, hanem szombaton tartottuk a szeánszot, és igy végre majdnem teljes létszámban próbálhattunk. A helyszin sem a megszokott volt, a zeneiskolában, exkluziv környezetben énekeltünk, csodálatos hangú zongora kiséretében.

A heti étlap ellenben a mostanában szokásos fogásokból állt, de kezdenek egyre jobban főzni a boszorkánykonyhán. A változatosságot mostmár főleg az okozza, hogy nem nyeljük le ugyanazt a falatot háromszor, mert már elsőre sikerül egész jól megemészteni. Ha igy haladunk, profi lesz az a cd.

Még két próbánk van december 4-ig.Nagyon kérlek Benneteket, hogy minél többen gyertek, tényleg nagyon el lehet mélyülni a darabokban. IGaz, hogy már kifelé haladunk, lassan összegezzük mindazt az aprólékos munkát, amit 2 hónapja végzünk ezzel a misével, de még mindig találhatunk halvány foltokat, szóval nincs még teljesen készen a művünk.

GYERTEK SZERDÁN!

Mindenkinek szép napokat addig is, ha kiláttok a felhők és a köd alól!

Melinda

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de én már nagyon várom a dec.4-ét, és főleg az azutáni próbát, mert azt remélem, hogy csupa uj dolgot irhatok majd akkor.

Most viszont csak ismételni tudom magamat, mert az utóbbi néhány próba meglehetősen egy kaptafára alakult. Nem szemrehányásként irom ezt, mivel közeledik a cél, világos, hogy a cd anyaga van teritéken.

Ezuttal is az Orbán misét vettük, Sanctus, Agnus Dei és Gloria tételeket, a módszer is a multkori volt (nehéz is visszaszokni hogy élesben csak 1x kell énekelni az ütemeket, és nem 3x).

Remélem hallható lesz majd a felvételen, hogy mennyit gyakoroltuk, mert tényleg, ennyit még soha egyetlen művet nem próbáltunk, mint ezt. És az a megdöbbentő, hogy már többször előadtuk, mégis ennyi a gyakorolnivaló rajta.

Személy szerint én tegnap zuhanyzás közben gyakoroltam az "in excelsis"-t, mivel nekem az megy legkevésbé, és a következőket vontam le: Amig csak artikulálás nélkül, szabadon eresztettem a hangomat (épp fogmosás közben), addig minden meglepően tökéletesnek hangzott. De gyanus volt, ezért magánhangzós gyaksit is végeztem. Akkor is elég jól ment. Végül mássalhangzókkal énekeltem, és akkor csődbe is került az egész. Mert az a vacak iiiii hajlitva már maga olyan mint amikor egy gyerek visit, ha meg hozzátesszük a többit, nagyon kacifántos.

Számot vetettem azzal a ténnyel, hogy életem 44 leélt évéből kb 34-et zenével, énekléssel, szolfézzsal, énektanulással töltöttem (igaz, amatőr szinten). MIlyen lehetett eddig a hangom minősége, ha most ennyit tökölök egy müvel?

Vagy ez csak azért van igy, mert ebből most felvétel fog születni, és azon tényleg a maximumot kell nyujtanunk? Mindenképp hasznos ez a rengeteg gyakorlás, de tényleg, ennyit még soha semmivel nem foglalkoztam kedvtelésből. És bár belefáradok minden próbán, mégis, imádom és örömmel énekelem ujra és ujra, és azt érzem, hogy tökéleteset fogunk alkotni.

Jövő héten SZOMBATON VAN A PRÓBA, el ne felejtsétek Kedveseim!

Extra hosszut pihenhettek, és átgondolhatjátok a müvet addig (hajrá, vasalók!).

Szép napokat Nektek (békés babazsurt nekem)!

Melinda

Tegnapi próbánk lassan indult ugyan, de végül összeszivárgott a társaság és nagyon aprólékos és eredményes lett az este.

Ha azt gondoltam volna, hogy a módszereket már nem lehet cifrázni, hát alaposan tévedtem. Az egykori Tesla lemezjátszó ujraélesztésén dolgoztunk ugyanis. Ez abból állt, hogy a Sanctus tételt uj formában gyakoroltuk: most az egyes dallamrészeket háromszori ismétléssel énekeltük, mintha elakadt volna a tü, az egész tételen keresztül, először egy szólamban, majd ki-ki a sajátját fujva. Mit mondjak... Az előadásmódunk valóban bővül, hiszen tudjuk már hátrafelé és triplázva is ezt a tételt. És bátran kijelenthetem, hogy mostmár az első strófa, tehát a "Sanctus, saaaaanctus" igazán egységesen és szépen szól. A többi bonyolultabb, dehát az már a 2. oldal meg a még több, azt azért nehezebb nyomon követni. Munkánkat segitendő, beállitottuk azt a traktusszámláló micsodát is, aminek én spec. sose tudom a nevét (elnézést), hát az előirt 100-ra téve elég necces a dolog, de kicsit lassabban egész jó már, a cd-n bizonyára nem fog a hátunk mögött tiktakolni ugyhogy lehet hogy elég lesz a 90 is.

Pihenésképpen a befejező gyakorlat az imádott Gloria tétel volt, de többen már nem imádják...

De ha egyszer eljutunk a csucsra, Lányok, meglátjátok milyen jó lesz, és majd azt mondjuk, megérte! Világhiresek leszünk, mindenki tőlünk kér majd adventi koncertet és meggazdagodunk mindannyian! Ha megérjük a lemezkiadást.

Jut eszembe, a felvételig már csak néhány próba lesz, tehát NAGYON SZÁMITUNK MINDENKIRE, GYERTEK LÉGYSZI LÉGYSZI!!!

Mindnekinek szép napokat a jövő szerdáig!

Melinda

Tegnap este ugymond családias próbát tartottunk. Többen betegek, néhányan munka miatt maradtak távol.

Rögtön kezdeném a házi feladattal, azok számára, akik nem voltak ott. Csak hogy le ne maradjatok... Tehát, keressétek fel a legközelebbi lámpaboltot, és jól nézzétek meg az állólámpákat. Látható lesz a talp, melyről jusson eszetekbe kisebb-nagyobb feneketek, kinek amije van. Ha feljebb tekintetek, egy csőszerü létesitmény, ez a gerincoszlopot szimbolizálja. Tetején ül maga a bura, vagyis a Ti burátok, ami a csőről lóg lefelé. A Ti fejetek a szép nyakatokon ül persze, de abból törnek elő a dallamok. Ha hozzáképzelitek a hangotokat, melyet nem a magasba nyomunk, hanem fentről puhán lehelyezünk, máris tudni fogjátok, mit gyakoroltunk tegnap.

És most vegyétek elő a vasalnivalót, gondolatotokat pedig az aktuális tévésorozat helyett a Sanctus tételre irányitsátok (hiszen már tudjuk kivülről). Mire kivasaljátok a heti mosást, hangról hangra áténeklitek ezt a gyönyörü tételt, és vezekeltetek a távolmaradásért.

Komolyra forditva a szót, tegnap ezeket gyakoroltuk:

Orbán: Agnus Dei és Sanctus tételek. Az Agnus Deit még ugy-ahogy mederbe terelve, ahogy le van irva, de a Sanctust mostmár akkordonként visszafelé énekeltük, szerintem előlről-hátulról tudjuk már a hangokat, csak nem az jön ki a torkunkból, amire gondolt a zeneszerző. Nem mondhatnám, hogy nem javult, nagyonis sokat, de az állólámpa csőrésze még gyengécske, folyton billeg ahelyett hogy stabilan tartaná magát. Az Agnus Deiben meg vagy egy oktávval lejjebb kéne vinni a szoprán belépését, vagy nagyon eltussolni a zongorával, vagy megtanulni fentről tálcán nyujtani, de jelenleg még igen nyögünk benne. És mivel a szerző nem fog könyörülni, kénytelenek leszünk megtanulni kulturáltan és hibátlanul belépni és szinvonalon tartani a produkciót. Ezen fáradoztunk este.

Lazitásképpen a csupa dallam Britten: Wolcum Yole tételt daloltuk, ami nem is olyan könnyü mint amilyen első olvasatra volt nyáron.

A betegeknek mielőbbi gyógyulást kivánok, gyertek Lányok a jövő héten, mert vészesen közeledik a cd felvétel ideje és ott nagyon ki kell tennünk magunkért, mert toplistás lemezt kell megjelentetnünk!!!

Melinda

Ezen a szerda estén ujra nagyon sokat dolgoztunk, és szerintem meg is lett az eredménye. Majdnem teljes létszámban megjelentünk, igy lehet is haladni.

Ugy tünik, mindenki valóban elolvassa az irományaimat, mert amit irtam a mult héten arról, hogy próbálkozni kéne megjegyezni Anna instrukcióit, az kezd összejönni. Érezhető volt, hogy visszaemlékeztünk dolgokra, és a beéneklés gyakorlatait tudjuk már hasznositani az egyes darabok megfelelő részeiben. Ez nagyon jó!!!

Ezeket gyakoroltuk:

Orbán: Kyrie, Gloria tételek. Elemző müfajban ezuttal is, de látható a javulás!

Britten: A Ceremony of Carols-ból a This Little Babe tétel, hát ebben még elkel a kivesézés, sőt egyelőre még szövegproblémák tarkitják, de majdcsak megtanuljuk.

És a szép Fauré: Ave Verum, továbbra is az a véleményem, hogy ez a darab nagyon szép egységessé alakul, én biztosan feltenném ezt is majd a cd-re, márcsak azért is, hogy hallhatnánk, hogyan változott az elmult 20 évben az előadásmódunk (vagy nem változott?), mivel ez az első cd-n is rajta van. Anna?

Mindenkinek szép napokat a jövő szerdáig, gyertek próbára!

Melinda

Örömmel értesitelek Benneteket, hogy varrószakkör nyilt!

Első foglalkozásunkon megtanultuk, hogyan kell szakszerüen befüzni a varrógéptübe a cérnát, valamint a fonal készitéséről is első kézből tanulhattunk. Szakkörvezetőnk Füri Anna, minden szerdán gyakorlási lehetőség a 4. teremben. Kényelmes székekkel és felhangolt zongorával, valamint jó hangulattal várjuk tagjainkat! Az élelmesek nagyitót is hozhatnak, amivel a himzésen tul a kotta is jobban látható.

Komolyra forditva a szót, a jelenlévők párhuzamba állithatták a tübefüzést a hangképzéssel, nevezetesen, hogyan jut ki torkunkból ugy a hang, hogy közben átjárja felsőtestünket. Nagyon hasonlóan tekervényes a cérnához!

Nem mellékesen ezeket gyakoroltuk:

Orbán: Sanctus

          Gloria 

          Kyrie  tételek még mindig a bogarászó stilusban, és képzeljétek, még mindig van mit bogarászni rajtuk, ezt el nem lehet hinni, hogy már mennyiszer előadtuk és a részletek meg elbujtak a zongora mögött. Na most hogy nem volt Nóra, jól elő is jöttek, mivelhogy az ördög a részletekben rejlik!

Fauré: Ave Verum  ugyan ezen is van mit gyakorolni, de valahogy egységesebben szól mint az előzőek.

Meg ne feledkezzünk a gyönyörü Brittenről, aminek most a There is no Rose tételét vettük át.

Nagyon jó próba volt, sokat haladtunk az aprólékkal. Törekednünk kéne arra, hogy sürübben, esetleg hetente, szerdánként eszünkbe jusson amit Anna próbál a fejünkbe verni a hangképzésről. Vannak részek, amiket mint a kereplő, folyton ismételget szegény, és mindig ugyanabba a hibába esünk. Más dolgok meg ülnek. Hogy csináljuk ezt???

Jövő szerdán mindenkit várunk!

Addig is szép napokat Nektek!

Melinda