Melinda sajnos nem tudott ott lenni a múlt heti próbán. Áginak köszönjük, hogy összefoglalta mi is történt:

"Melinda helyett már megint én...
Kevesen voltunk. Anna elmorfondírozott azon, hogy miért csak akkor jár próbára a kórus, amikor már a körmünkre ég a feladat? Persze mindig kivágjuk a rezet, mert ügyesek vagyunk és tehetségesek, de mit lehetne kihozni ebből az "anyagból", ha lenne ideje beérni a munkának...! (Nem Annát idéztem, saját meglátás.)
Beszélgettünk a Kultúra Napi jelenlétünk visszhangjáról, és Kun Kati élménybeszámolót tartott a Fellegi koncert előtti eseményekről. A mi produkciónkban a legjobb talán az volt, hogy (végre) felszabadultan énekeltünk. Nem volt görcs, akarás - jól éreztünk magunkat a bőrünkben a műsor alatt.
Alkalmazkodva a kisgyerekesekhez, rövid szólampróbát szántunk az Orbán Laudára, és felelevenítettük a Britten 10. tételét (Deo Gracias). A ritmus nem egyszerű, és hol van még a szöveg...! Egyébként a Laudában is vannak komoly odafigyelést igénylő ritmusok. Úgyhogy gyertek, mert ezek nem olyan művek, amit első hallásra meg lehet tanulni!
Szép hétvégét!"