A tegnapi próba után kialakult az a meggyőződésem, hogy kezdjük magunkénak tudni a versenyre szánt darabokat. Már a mult hét is nagyon hatékony volt ebből a szempontból, de a tegnapi napon megint nagyot haladtunk előre. Most hogy a hangokat és a szöveget tudjuk, ráfekhetünk végre az előadás minőségére.

Azt is észrevettem (remélem más is) hogy kezdenek beérni a beéneklésen sokszor elhangzott dolgok. Évek óta hallgatjuk az instrukciókat, de mintha most ezekben a darabokban tudnánk igazán először hasznositani őket. Persze a figyelmeztetés elkel még, különben tegnap is fölestem volna a lépcsőn...

Egyébként Anna nagy mágus, megint uj dologgal rukkolt elő, nem ismertük pl. a tanitó néni oldalát. Ezuttal irásórán vettünk részt, megmutatta a levegőben, hogy kell egy-egy szót leirni anélkül, hogy a papirról felemelnénk a tollat. Nagyjából ezt kell átültetni az éneklésbe is,és akkor bizonyos darabok, mint a Victoria vagy a Csesznokov, szinte sinre is kerülnek.

A megszokott repertoárt gyakoroltuk tegnap, de csak néhány sort kiemelve mindegyikből. Igy lehetőség volt az elmélyült tanulásra, a memorizálásra is.

A verseny darabjain kivül megint elővettük a Caccini Ave Mariát is, aminek ugyan egyszerü a dallama, de a mondanivalóját is közvetitenünk kell, és ez alkalommal boncolgattuk először ebből a szemszögből, nevezetesen szöveg nélkül, aázva is végigénekeltük. Ez a módszer nagyon hatásos, tényleg olyan mint a gyerekek uszóedzésén a deszka használata. Hogy mik derülnek ki az éneklésről...

Uj tagot is üdvözölhettünk, reméljük Timi velünk maradsz és jól fogod érezni Magad nálunk!

Hogy ne csak az énekléssel foglalkozzunk, kissé átbeszélgettük a görög utazással kapcsolatos aggályokat is igy a válság közepette. Őszintén remélem hogy nem lesz akadálya az utazásunknak, mert a darabok érnek szép csendben, és várják hogy bemutatkozzunk velük.

Jövő szerdán találkozunk, addig mindenkinek szép napokat és kellemes hosszu hétvégét kivánok!

Melinda