A tegnapi napon folytattuk a versenydarabjaink elmélyitését. Lassan elmondhatjuk, hogy szinte elveszünk a részletekben, de igy tudunk biztosra menni. Arra is jó egy-egy oldalnyi sokszor ismétlés, hogy megtanuljuk kivülről, vagy legalább fel tudjunk nézni többet a kottából.

Anna hozott egy Rahmanyilov cd-t, amibe belehallgattunk. Most legalább megtudtuk, hogy lehetne előadni a Csesznokovot, ha mi is 100-an lennénk... Nagyon szépen énekel az orosz kórus, főleg a végén a basszus az nem volt semmi...

Ez alkalommal semmi mást nem vettünk elő, csak a görögországi müveket, és gondolom ez igy is marad mostmár az utazásig.

Én sem tudok tehát mást irni, csak a jól ismert bucsuzást: gyertek jövő szerdán, sok még a munka, de alakul.

Addig is szép napokat Nektek

Melinda

A tegnapi próba után kialakult az a meggyőződésem, hogy kezdjük magunkénak tudni a versenyre szánt darabokat. Már a mult hét is nagyon hatékony volt ebből a szempontból, de a tegnapi napon megint nagyot haladtunk előre. Most hogy a hangokat és a szöveget tudjuk, ráfekhetünk végre az előadás minőségére.

Azt is észrevettem (remélem más is) hogy kezdenek beérni a beéneklésen sokszor elhangzott dolgok. Évek óta hallgatjuk az instrukciókat, de mintha most ezekben a darabokban tudnánk igazán először hasznositani őket. Persze a figyelmeztetés elkel még, különben tegnap is fölestem volna a lépcsőn...

Egyébként Anna nagy mágus, megint uj dologgal rukkolt elő, nem ismertük pl. a tanitó néni oldalát. Ezuttal irásórán vettünk részt, megmutatta a levegőben, hogy kell egy-egy szót leirni anélkül, hogy a papirról felemelnénk a tollat. Nagyjából ezt kell átültetni az éneklésbe is,és akkor bizonyos darabok, mint a Victoria vagy a Csesznokov, szinte sinre is kerülnek.

A megszokott repertoárt gyakoroltuk tegnap, de csak néhány sort kiemelve mindegyikből. Igy lehetőség volt az elmélyült tanulásra, a memorizálásra is.

A verseny darabjain kivül megint elővettük a Caccini Ave Mariát is, aminek ugyan egyszerü a dallama, de a mondanivalóját is közvetitenünk kell, és ez alkalommal boncolgattuk először ebből a szemszögből, nevezetesen szöveg nélkül, aázva is végigénekeltük. Ez a módszer nagyon hatásos, tényleg olyan mint a gyerekek uszóedzésén a deszka használata. Hogy mik derülnek ki az éneklésről...

Uj tagot is üdvözölhettünk, reméljük Timi velünk maradsz és jól fogod érezni Magad nálunk!

Hogy ne csak az énekléssel foglalkozzunk, kissé átbeszélgettük a görög utazással kapcsolatos aggályokat is igy a válság közepette. Őszintén remélem hogy nem lesz akadálya az utazásunknak, mert a darabok érnek szép csendben, és várják hogy bemutatkozzunk velük.

Jövő szerdán találkozunk, addig mindenkinek szép napokat és kellemes hosszu hétvégét kivánok!

Melinda

Tegnapi naptól kicsit megváltozott a próbáink időpontja: 6 óra helyett 1/2 7-kor kezdünk, és értelemszerüen 9-ig tart. Miután megkaptuk erre az engedélyt a felséges portás urtól, ki is használtuk a lehetőséget. Remélem beválik, bár nem segit azokon, akiknek amugyis hamarabb kell hazamenniük, viszont jó azoknak, akik később tudnak ideérni. De mivel 1/2 10-ig nem kéne kitolnunk a próbát, ezért arra buzditalak Benneteket, hogy próbáljunk ugy odaérni, hogy 1/2 7-kor kezdeni tudjunk...

Alapos beéneklésünk repertoárját kibővitettük a Caccini darabbal, ami nagyon kényelmesen és erőltetés nélkül énekelhető, mindegyik hangszinnek jó gyakorlóének. (Számomra igazi felüdülés.) Ezuttal különböző hangszerekként kellett megszólalnia szárnyaló hangunknak, és valóban elképzeltük a klarinétot és társait, mert át tudtuk ültetni a gyakorlatba, vagyis a futó darabokba amit Anna magyarázott.

A Caccini után elővettük a rég nem énekelt Sárközi karikázót. Tényleg régen énekeltük, de ez nem is hallatszott rajta, ugy bennünk van már ez a darab, menni fog mint a karikacsapás. Külön boldogság (nekem) hogy magyarul van, magyar dallamokkal és ritmusokkal, ettől lesz nyerő az előadásunkban.

A csárdás után visszatértünk sorban a görögországi verseny többi darabjához. Minőségi változás történt, a dalokat most ugy gyakoroltuk, hogy egyes részleteket tudtunk kivenni és kivesézni belőlük. Ráadásul a lépcsőre való fellépést is memorizáltuk, miszerint nem fölesünk a lépcsőfokra, hanem szexi lábainkat kissé feljebb emelve a lépcső magasságánál, puhán felülről helyezzük talpunkat a talajra. Ezt kell csinálni a hangunkkal is mikor valami középkori magasságu lépcsőfokra kell tornáztatnunk. Igy volt ez a Victoriában, az Eben darabban és az Orbánban is. Elképzeltük előre a várható magasságot, és tényleg megléphető volt igy mind! Egyedül a Csesznokovot énekeltük végig, de csak magánhangzóval, ezt a müvet még nagyon sokat kell gyakorolnunk, hogy rendeltetésszerüen tudjuk megszólaltani.

A következő időszakban néhány próbát tervezünk szombati napokra, de remélem ez nem lep meg senkit, ennyit be kell vállalnunk ha hozzá akarunk szólni ahhoz az arany diplomához ott Prevezában...

Bizom benne, hogy a jövő szerdán is ilyen hatékony próbát tarthatunk mint amilyen a tegnapi volt. Tehát, gyertek énekelni!!!

Addig is szép napokat Nektek!

Melinda

Ezen az estén az éneklés mellett a próza is hangsulyt kapott. Megbeszéltük a mult vasárnapi fellépésünk eredményét, és meg kellett állapitanunk, hogy az elmult időszak problémái meglátszottak a tudásunkon. Most azon kell igyekeznünk, hogy a prevezai utig helyretegyük a már megtanult, de még nem teljesen profira gyakorolt müveket. MIvel a tárgyi tudásnak már birtokában vagyunk, szerintem a következő időszak -ha beleadunk apait-anyait- meghozza majd a várt eredményt is.

Anna meglepetéssel készült, aminek semmi köze Prevezához. Egy nagyon szép, jól tanulható és előadható müvet hozott (mellesleg szivem vágyát) Caccini: Ave Maria c. dalát. Akit még nem fogott volna meg, annak javaslom a Youtube-on található videókat, főképpen Andrea Bocelli tolmácsolásában, de ha jól emlékszem, az Angelika kórus előadásában is hallható, ami azért közelebb állhat a kitüzhető célhoz, lévén hogy nőikar.

Utánanéztem, ki is Giulio Caccini, aki nekünk adta ezt a gyönyörü, harmóniákkal teli darabot. Meglepetésemre az 1500-as évek második felében élt, ehhez képest annyira romantikus a hangvétele ennek a darabnak, dehát ugy tünik a barokk is produkálhat ilyesmit... Bár, valamelyik youtube-os video megjegyzésében mintha azt olvastam volna, hogy ezt nem is Caccini irta, de lehet hogy ez csak rágalom volt...

A pihentető kitérőt követően áttanulmányoztuk kissé az Eben darabot (van mit javitani), és elővettük a kissé háttérbe szorult Csesznokovot. Ezenkivül belenéztünk a Laudába is.

Anna körbeadott egy próbatervezetet, amit- ha mindenki kitölt- tudnánk hasznositani, mert megtudható belőle, hogy ki mikor ér vagy nem ér rá próbára jönni, és akkor ugy lehetne készülni. Preveza a nyakunkon van, ha addig a görögök nem csődölnek be és az isteneik is akarják hogy eljussunk.

Előtte azonban lehet hogy szerveznénk egy kisebb házi hangversenyt közösen a Vándorokkal, előadhatnánk a versenydarabjainkat, jó lenne első drukk levezetésének és közösségépitésnek is talán.

Gyertek szerdán, addig is szép napokat Nektek!

Melinda