Az elmult hónapokban időnket azzal töltöttük, hogy felkészüljünk a Goriziában megrendezésre kerülő kórusversenyre (Seghizzi fesztivál), julius 23. és 27. között.

Nem mondhatnám hogy könnyü időket éltünk együtt. Bár volt tanulnivaló, de javarészt már megismert, illetve előadott műveket viszünk, tehát sokat ismételtünk. És mégis, buktak ki sorban a hibák, a hiányos pontok, rossz összhangzás, rossz intonációk, rosszul vett levegők, hangképzési hibák, stb. Csiszoltuk a darabokat, szinte ujra tanultuk némelyiket, a kórustáborban egy-egy művel órákig elbibelődtünk, imádkoztunk, tekeregtünk a hideg szelek szárnyán, miközben kint (és bent) 30 fok felett járt a hőmérő, aztán elvitt minket a vizirém, démonok gyötörtek, piros szoknyáról álmodoztunk, magyar virtust gyakoroltunk, pogácsát sütöttünk, elcsüggedtünk majd ujra szárnyaltunk, mikor összeállt, végül tegnap pontot tettünk erre az időszakra. Ma csomagolunk, és holnap: indulás!

Három kategóriában fogunk bemutatkozni, és mindannyian bizakodunk, hogy az utolsó napig versenyben maradunk.

Végül a darabok:

Liszt: O salutaris hostia

Verdi: Laudi alla Vergine Maria

Csesznokov. 103. zsoltár

Eben: De Angelis

Gyöngyössy: Beatus vir

Orbán: Lauda

Orbán: Horae

Orbán: Daemon

Schumann: Wassermann

Szabó: Tekereg a szél

Karai: Sárközi karikázó

Bárdos: Magos a rutafa

Kodály: Egyetem begyetem

Kodály: Táncnóta

Bőröndök utra készen, hangszálak megedzve, fenekek buszozásra felkészitve, lelkünk pozitivan töltekezve. Irány Gorizia!